Azok a hatvanas évek
Akivel beszélgettem azt mondta nekem : Csodálatos tartalmas fiatalsága volt a 60-as években ,jó volt abban az időben Berényben fiatalnak lenni.
A szüreti napra nagy lelkesedéssel és sok munkával készültek. Erre az alkalomra kölcsönkapták a TSZ-től a munkára használt lovakat és lovas kocsikat, krepp papírral szépen feldíszítették és így járták végig a falu utcáit. A kultúrháztól indult a menet, végigmentek az Iskola utcán,Kálvária alsó majd felső során,Nagy utca után az Ady utcában folytatódott a menet, Tilos /Petőfi u/ , Kis utca /Kossuth u/ következett , onnan tértek vissza az Iskola utcába ,a kultúrházhoz. Elől mentek lóháton a legények, utánuk a bíró és a bíróné a legszebb támlás ülésű kocsin,a csősz fiúk és lányok nyolcan-tízen, hosszú kocsin utaztak, a sort a cigányok zárták. 
Egyik szüreti napra Lizák Ferencné Eszenyi llonka emlékezik,ő is volt a bíróné, rózsás szoknyában, sötét mellényben, fehér blúzban és kötényben, férje volt a bíró fekete ruhában ,csizmában, árvalányhajas kalapban, fiatalon elegánsan. A csősz fiuk ruhája annyiban különbözött a bíróétól ,hogy az ő kalapjukra nemzeti színű szalag volt kötve. A csőszlányok ruhájáról Juhász Andrásné Balázs Terike mesélt, magyar lányos ruhájuk volt,de akkor nem lehetett a boltba elszaladni anyagot venni a ruhához,kevés pénze volt az embereknek és azt nagyon be kellett osztani,de mindenkinek volt lepedője,így aki nem tudott vásznat venni,kivette az ágyból a lepedőt, abból lett a szoknya. A lepedő keskenyebb oldalát összevarrták,ketté hajtották, hogy egy rövidebb és a egy hosszabb rész legyen, így lett egy alsó és egy felső szoknya, a hajtásnál gumiházat varrtak, a hosszabb felső szoknyát nemzetiszínű szalaggal díszítették,bál után szétbontották és mehetett vissza a lepedő az ágyba.
Visszatérve a szüreti felvonulásra,említettem ,hogy a menetet a cigányok zárták,Nemesné Molnár Boriska is beöltözött ,nővére régi rózsás pongyoláját vette fel, fonott babakocsiban még egy játék babát is végig tolt a falun. Öltözködésnél Virágné Tóth Margit volt a segítségére aki nézte-nézte , egyszer megszólalt "itt valami hiányzik "azzal könyékig benyúlt a kályhába ,kivett egy marék kormot, jól összekente Boriskát és a játék babát "Így már tökéletes" mondta, olyan jól sikerült a jelmez ,hogy Stehler Liszka néni el akarta zavarni ,nem értette mit keresnek az idegenek a KISZ-esek közt ,csak akkor ismerte fel mikor oda ment hozzá. Orsósné Eszenyi Julika is felelevenített egy régi szüreti felvonulást,ő és testvére Eszenyi Imre- Pirke, volt a cigány házaspár, rossz cipőbe, rongyos ruhába öltöztek,egy játék pólyás babát is vitt , gyerekek is voltak körülötte beöltözve de sajnos a nevükre már nem emlékszik. Egy rossz kocsin utaztak aminek a kerekeit megcserélték,az első került hátra , a kocsit teledobálták mindenféle ócskasággal,a kocsis Szilágyi Vince volt aki a játék kedvéért végig morogta az utat. A menet több helyen megállt ,ilyenkor a csőszlányok és legények táncoltak,Julika meg kéregetett "Jó emberek,ha Istent és embert ismernek segítsenek! Itt vagyok egy csomó rajkóval, éhesek,szoptatni is kéne már de nem tudok, az uram nem kap munkát,adjanak valamit !",előadását nagy kacagás kísérte,süteménnyel és kaláccsal kínálták az utcabeliek a felvonulókat és egymást,mert ahogy haladtak a falu lakói csatlakoztak hozzájuk, így egyre hosszabb volt a menet. Visszatérve a kultúrházhoz megkezdődött a bál .A csőszfiúk és lányok körbeálltak, kör közepén a bíró és a bíróné megnyitotta a táncot amihez lassan a többiek is csatlakoztak,az első csárdás amire táncoltak így kezdődött"Szüretelik már a kadarkát,teleszedem kendőm a tarkát,,délutántól másnap reggelig tartott a mulatság. A termet bál előtti napon díszítették,nagyon sok munkával járt,de szívesen csinálták és nagyon szép volt,négyzetrácsosan drótokat húztak a mennyezet alá,ezt bevonták krepp papírral,erre akasztották a drótok találkozásánál a szőlőt ,virágot de sárgarépát is tettek rá ,a gyümölcsöt,zöldséget a falu lakói adták össze. Középen volt egy szépen feldíszített kosár ,ez volt a legértékesebb ,a csőszlányok vigyáztak nehogy valaki "ellopja , vagy szőlőt lopjon",akit elkaptak bíró elé vitték,aki kiszabta a büntetést ami lopott szőlőfürt nagyságától függött . Volt aki pénzbírságot kapott, de leginkább más büntetést találtak ki Pl :csárdást kellett járnia és a bálozók körülállták, vagy fenékre verést mértek ki rá ,kiválasztották a végrehajtót a többiek nagy derültségére,aki a csapásokat kapta közben kiáltozott "Komám ne nagyot üss". Csőszök csak az ajtóig foghatták el a tolvajt,az udvarra nem mehettek utána,éjfél után már mindenki kedvére eszegethetett a felakasztott szőlőből.
Nagyon jók és emlékezetesek voltak ezek a mulatságok. de volt más szórakozás is ,arról majd legközelebb írok.
Folytatom:
