2004. szeptember 4. Eljöttek hozzánk az Erdélyiek. Mint a fáradt vándort fogadtuk őket az idősklubban, borral, üdítővel, kuglóffal. Nagy öröm volt viszontlátni őket még akkor is, ha csak két hét telt el a találkozás óta. A nyárbúcsúztató rendezvényünkön Szentgericeiek mellett Hőgyészről és Varsádról is érkezett tánccsoport. Este buli volt, Másnap busszal mentünk vendégeinkkel a Balaton környékére. Jövő évi viszontlátás reményében fájó szívvel búcsúztunk egymástól.  Szeptember 18. Varsádi szüreti felvonuláson az Ugróssal és a Moldvaival léptünk fel sikeresen. Októberben elkezdtünk egy sváb koreográfiát. Új tag csatlakozott hozzánk Csapó István. December. Karácsonykor a Művelődési-házban Ugróssal, Moldvaival, Újesztendővel és énekkel léptünk fel. 2004. Szilveszter! Tavalyi buli emlékére az idén is közös programot szerveztünk. Most többen jöttek el, nagyon jó volt a hangulat, reméljük több ilyen közös szilveszterezés lesz.

2005.január közepén elkezdtük a Palotást tanulni, sajnos a lelkesedés már nem a régi, már nincs olyan akarás, olyan kedv, mint az elején. Alig járunk próbára, Olga csak egy héten egyszer tud jönni, pénteki napon is gyakorolunk de ezek a próbák siralmasak. Sajnos fogyunk, Pál Alexandra és Tóth Lajosné úgy néz, ki végleg elhagy bennünket. Kleer Adél gondolkodik, Szalai László a munkahelye miatt ingadozik. Olga betegsége miatt majdnem két hónapig magunkra vagyunk utalva. Május 1.-ei fellépésre is egyedül készülünk.  Április 29. Várjuk az Erdélyi vendégeinket,jó érzés volt újra találkozni,az idősklubban kuglóffal pálinkával, üdítővel köszöntöttük őket. Kötetlen beszélgetés után mindenki hazament, most már tényleg haza, a családokhoz. Szombaton vendégeink a Teleház, a Diósberényi Gyerek Önkormányzat és a Diósberényért alapítvány életével ismerkedtek meg. Este állófogadást rendeztünk a tiszteletükre, finom falatoktól, italoktól roskadoztak az asztalok,zene és közös tánc sem maradt el.  Május 1. Program a Szantalban, délután Szentgericei és a Varsádi tánccsoporttal közös műsoron szerepeltünk, Ugróst, Moldvait és az újesztendőt adtuk elő. Este nagyon jól sikerült közös buliban szórakoztunk hajnalig,zenét Balaskó Miki szolgáltatta. Reggel 8.-kor a viszontlátás reményében szomorúan búcsúztunk.  Május 23. Olga megmutatta a palotás utolsó lépéseit, szerintem nagyon szép lesz, már öt táncunk van. Két új tag, Illés Renáta és Authné  Komoróczki Krisztina csatlakozott hozzánk. Komoróczkiné Eta sajnos egy időre elhagy minket, reméljük őszre, visszajön, addig lánya Krisztina helyettesíti, bár lehet, hogy megtetszik neki, és köztünk marad.  Június 13. Olga utoljára van velünk, nem tudja tovább összeegyeztetni a magánéletét és a mi oktatásunkat, nagyon sajnáljuk, búcsúajándékként egy csokor virágot és egy fűszertartó dobozt, adtunk neki, ha ránéz mindig eszébe jussunk.Olgát nem felejtjük el.  Még nem tudjuk ki lesz az utódja.  Július 9. Szakadáti falunapra kaptunk meghívást, Ugróssal, Moldvaival és a Svábbal léptünk fel.  Augusztus 11. Reggel 5, 30 kor ismét elindult a busz Erdélybe. Kicsit talán kevesebben, de annál lelkesebben keltünk útra. Néztük a szép tájakat , ismerős volt a vidék, pedig külföldön jártunk/legalábbis én így éreztem/.  Este 19 óra körül érkeztünk Szentgericére ahol már nem idegenként, hanem ismerősként, barátként vártak bennünket, ez nagyon-nagyon jó  volt. Este tábortűz mellett beszélgettünk, énekeltünk az Amerikai vendég csoporttal közösen, késő este  mentünk haza. Másnap reggeli próba után szabad program volt. Délután az amerikaiakkal és más vidéki csoportokkal műsort adtunk elő, utána a fiatalok egy kis Discot tartottak. Este a  Palotással nyitottuk meg a bált.  Az elején volt benne egy kis baki, Erika és én tettünk bele egy kis szólót, de így is szép volt, tetszett mindenkinek, a keringő is jobban sikerült, mint a próbákon. Hajnalig buli volt, amit sosem tudunk elrontani, az mindig jól sikerül csak a hangulatkeltést, kell ránk bízni. Másnap kirándulni mentünk, nagyon gyönyörű mesébe illő tájra vitt a busz, Gyilkos-tó, Békás-szoros, ezt a látványt leírni nem lehet talán csak úgy csodálatos, gyönyörű, felejthetetlen élmény volt. Vasárnap délelőtt templomban voltunk, utána szabad program volt. Most végre keresztül- kasul bejártam a falut,délután a házigazdám testvére lovaskocsival körbevitt  a határban,, Ildikóval, a fiával Robival, és Hugiékkal  kocsikáztunk, nagyon jól éreztük magunkat,sokat nevettünk. Este az orvosi rendelőnél  micset sütöttek/Erdélyben kedvelt grillkolbász/, beszélgetés és szórakozás volt késő estig. Reggel a viszontlátás reményében szomorúan búcsúztunk.  Augusztus 19. délután Gyönkön szüreti felvonulás után négy táncot mutattunk be.  Augusztus 20. Kalaznóra kaptunk meghívást. Szeptember 10. Kistormáson, szüreti mulatságon vettünk részt, sikeresen. Szeptember 17. Varsádon voltunk szüreti napon, nagy tapsot kaptunk.  Október 2. Végre megérkezett az új tánctanár Kosnás Árpád,épp olyan fiatal és energikus, mint Olga volt. Reméljük Ő tovább, marad nálunk, mint elődje. Igyekszünk neki is szótfogadni és a lehető legtöbbet tanulni tőle is.  Október 8. Gyönkre szüreti bálra voltunk hívtalosak,az elején az ugróst kérték majd a Palotással, nyitottuk meg a bált. Eddig még ilyen sikerünk nem volt , felállt a közönség és úgy tapsoltak, furcsa ,de nagyon-nagyon jó érzés volt, ezt még nem éreztük. Megérte ennyi izzadni, fáradni ez a tapsvihar kárpótolt és igazolta azt, hogy érdemes tovább csinálni,úgy döntöttünk tovább táncolunk, bár ez egy percig sem volt kérdés számomra. Új vezetőnk lett, Manhalt Zoltánt a Német kisebbségi önkormányzat elnöke vette át a csoport vezetését, reméljük sokáig tudunk együtt dolgozni. Szeretném ezt a füzetet a tánccsoprt híreivel teleírni, remélem sikerül. A következő próbán nagyon sokan voltunk, talán Kleer Adél és Schlégel Andrea visszajönnek és maradnak. Jötte a kicsik is, Schmidt Zsanett és Pál Krisztina, ők tavaly is ügyesek voltak,újak is próbálkoztak, Id. Szalai László és Csapó Erika, Kovács Mónika és Rendes Péter, ha bele-bele kóstolnak a táncba, talán megtetszik nekik és maradnak, jó lenne.  Új táncot kezdtünk tanulni, Berzencei csárdást és botos táncot.  Október 15. Miszlán idősek napja volt. A Gyönki énekkarral együtt léptünk fel, hát siker az volt, de néző az nem, talán ha húszan voltak. Sajnos a szervezők egymásra szerveztek, mi azért nagyon jól éreztük magunkat, jól elszórakoztunk a színfalak mögött, egymásnak nagyon tetszettünk. Október. Diósberény, idősek napja, a többi mellett a Bajort/svábot/táncoltuk el,eredeti sváb szoknyában.  November 5. Búcsú. A bált a Palotással nyitottuk meg, utána keringőztünk,most látták először a Berényiek, nagyon tetszett a közönségnek,remélem még sokszor, és sok helyen fogjuk előadni.  November 19. Már két évesek vagyunk, ennek tiszteletére egy szülinapi bulit szerveztünk. Meghívtuk a falubelieket és a Szakadáti Német Nemzetiségi Hagyományőrző énekkart is. Meglepődtünk, mert nagyon sokan jöttek el,eltáncoltunk mindent, amit eddig tanultunk, végén a Palotást és a Keringőt. Olyanok is ott voltak, akik nem szoktak bulizni,idősek, de nagyon jól érezték magukat. Azért látni, hogy újra van szakember a próbákon, Olga betegsége, majd későbbi távozása után egyedül vezényeltük le a próbákat, fellépéseket,  Reining Mónika/Hajcskó Gizi néni unokája/ nagyon sokat segített, Ő kezdettől fogva figyelemmel kísért bennünket,nem tanár „csak” táncos de sok jó tanácsot és biztatást kapunk tőle, ami jól is jött. Tánctanárunknak, Árpinak balesete volt, a térdét, műteni kell, így nem tud velünk olyan intenzíven foglalkozni, de hála a tánc szeretetének még bottal is el-eljön próbát tartani, amiért köszönettel tartozunk neki.  December 23. Ezen a napon két fellépésünk is volt , először Szakadáton majd az itthoni falukarácsonyon az Újesztendő c. táncunkat adtuk elő. Most volt az első alkalom, hogy egyik helyről a másikra mentünk, de jó volt, érdekes, még improvizáltunk is, tánc után énekeltünk, amiről nem volt szó, ott a színpadon döntöttük el , nem bántuk meg.  2005. Szilveszter! Újra itt a hajnalig tartó buli! Szintén egy nagyon jó hangulatban eltöltött este volt. Ez is batyusbál, már a harmadik. Talán ez már jelent valamit. Megpróbáljuk megmutatni a falunak, hogy méltók vagyunk a bizalmukra. Pár ember nem csak ugra- bugrál, ha nem is „minősített csoport” címmel de azért már elég jó minősséggel tud szerepelni, és visszük a falú jó hírét. Szeretnék még több ilyen szilvesztert.

                                                                                                    Folytatom: Anka Péterné